Az ASD KVIZ ALAPGONDOLATA

„Az autisztikus állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely a jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg.” (Autizmus Alapítvány, 2005).

Tehát  az autisztikus viselkedések hátterében  sérült készségcsoportok állnak.  Következésképpen a sérült készségek autizmus-specifikus fejlesztése hozzájárulhat  az autisztikus viselkedés-tünetek enyhüléséhez.

Az ASD-KVÍZ pedig olyan multimédiás eszköz, amely az autizmusban sérült gondolkodási, kommunikációs és társas készségek fejlődését segíti azáltal, hogy a gyakorlatok elvégzése során az ASD-vel élő személy éppen ezen sérült készségek használatát gyakorolja.

Az ASD-KVÍZ tehát azon a meggondoláson alapul, hogy ha ezen sérült készségeket  specifikus gyakorlatokkal fejlesztjük, akkor a  viselkedésben megnyilvánuló okokat gyengítjük. Ezért intenzív, folyamatos és fenntartható gyakorlás esetén az autisztikus viselkedések is enyhülhetnek. Ezzel minden más tanulás, fejlesztés és a társas környezetbe való beilleszkedés is könnyebbé válik.

Mivel a jelenlegi ellátási infrastruktúrában a szükségesnél  jóval kevesebb  fejlesztési lehetőség áll rendelkezésre, elengedhetetlen az olyan eszközök használata, amelyek az ASD-vel élők fejlesztését  szakértői közreműködés nélkül lehetővé teszik. Ennek az igénynek kíván megfelelni az ASD-KVÍZ, amely – internetes környezetben – bárhol, bármikor lehetőséget nyújt a sérült készségek fejlesztésére.

Az ASD-KVÍZ „autizmus-barát”, mert eleget tesz az autizmus-specifikus fejlesztő eszközök tudományosan igazolt kritériumainak:

  • vizuális, strukturált és konkrét,
  • az önálló egérkezelés révén megfelel az ASD-vel élő személy önállóság (kontroll) igényének,
  • a  képernyőre irányuló tekintet felmenti az ASD-vel élő személyt a szemkontaktus szorongást okozó elvárása alól, ami akkor jellemző, ha a fejlesztésben segítő is részt vesz, ám az ASD-KVÍZ esetében a segítő is a képernyőt nézi.

Segítő részvétele esetén a sérült készségek fejlesztése mellett a gyakorlás során jelentős kommunikációs többlet alakulhat ki az ASD-vel élő személlyel. Ez a kapcsolatépítésen kívül lehetővé teszi az autisztikus gondolkodási folyamat valamint az ASD-vel élő egyén specifikus készség- és ismeret profiljának jobb megismerését is.

A gyakorlatok tematikája figyelembe veszi az ASD-vel élő személy elsődleges ismeret-szükségletét, így a készségfejlesztés folyamatos és praktikus ismeret-bővüléssel is jár. (Például a kommunikációs készségek fejlesztésénél használt párbeszédes gyakorlatok nagy része a társas készségek témakörében mozog.)

 

A rendszer folyamatosan bővül, de már most több, csaknem 3000 (!) gyakorlatot tartalmaz és több száz egyéni és számos intézményi felhasználója van.

Az először elkészült mintegy 1000 gyakorlatot  az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Autizmus Szakirány kutatói és oktatói lektorálták.