Az autizmusról rengeteg új, fontos, tudományos értékű információ jelenik meg. Sajnos legnagyobb részük csak idegen nyelven.
Honlapunk látogatói számára itt lehetővé tesszük, hogy az általunk fontosnak, tudományos értékűnek ítélt legfrissebb cikkek közül azokat, amelyek laikusok számára is érthető nyelven íródtak, magyar fordításban elolvashassák.
Cikkfordításaink:
Első cikkünk nem a világhírű autista savantok (zsenik), hanem a „mindennapi” autisták többségében megkeresendő és megtalálható erősségekkel kapcsolatos kutatásokkal foglalkozik, amelyek segíthetnek egy jobb élet kialakításában.
ERŐSSÉGEK AZ AUTIZMUSBAN (Írta: Rachel Newer, Megjelent: Spectrum 2021. május 12, Ford.: Farkas János)
Második cikkfordításunk szervesen kapcsolódik az elsőhöz. Ebben is egy szinte minden autistánál megtalálható jellegzetességről, a különleges érdeklődésekről van szó. Az új kutatások szerint ezek „patologizálása” helyett inkább az önjutalmazás, a fejlesztés és a tanítás eszközeiként kell rájuk tekintenünk.
Harmadik cikkfordításunk egy eddig kevéssé kutatott, de annál fontosabb, előbb-utóbb mindenkit érintő terület legújabb tudományos eredményeinek ismertetésével foglalkozik:
Negyedik cikkfordításunk az egyik leggyakoribb, és legzavaróbbnak tartott tünet, az ismétlődő viselkedések modern kutatásokon alapuló újfajta szemléletével foglalkozik:
Ötödik cikkfordításunk az autizmus diagnózis során elkerülhetetlenül megkapott, esetleg egész életre kiható címkékkel kapcsolatos új kutatásokról és az ezzel kapcsolatos szemléletváltásról szól:
Hatodik cikkfordításunk témája: a pubertáskoron túljutott, huszonéves autisták nehézségeivel foglalkozó kutatások, illetve azok hiánya, és az új kezdeményezések:
HUSZONÉVESEK SZABADESÉSE(Írta: Deborah Rudacille, Megjelent: Spectrum 2017.márc.19. Ford.: Farkas János)
Hetedik cikkfordításunk témája: az autizmus álarca mögött rejtőzködő szorongás feltárásával és kezelésével kapcsolatos kutatások:
Nyolcadik cikkfordításunk témája: Hogy áll a tudomány az autizmus és az értelmi fogyatékosság diagnózisának szétválasztásával?
Kilencedik cikkfordításunk témája: Mi okozza az autizmusban nagyon gyakori alvászavarokat, és mit tehetünk ellene?
Tizedik cikkfordításunk az autizmus és a poszttraumás stressz zavar (PTSD) közötti átfedésekkel foglalkozik, és felveti egy „autizmus specifikus PTSD” diagnózisának létjogosultságát, ami újfajta kezelési módokat eredményezhet.
Tizenegyedik cikkfordításunk az autista gyermekek genetikailag veszélyeztetettnek számító „kistestvérének” esetleg fennálló autizmusát befolyásoló lehetőségekről szól igen korai beavatkozással.
Tizenkettedik cikkfordításunk két, nagy gyakorisággal együttjáró, egymást sokszorosan átfedő állapot, az autizmus és az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) megkülönböztetésére vonatkozó kutatásokról szól.
Tizenharmadik cikkfordításunk témája az autizmussal élő és a neurotipikus testvérek kapcsolatának dinamikájáról szóló új kutatások:
HOGYAN ALAKÍTJA AZ AUTIZMUS A TESTVÉRI KAPCSOLATOKAT? (Írta: Emily Laber-Warren, Megjelent: Spectrum 2020. julius 22., Ford.: Farkas János)
Tizennegyedik cikkfordításunk témája az autizmussal gyakran együttjáró túlsúly és elhízás problematikája.
Tizenötödik cikkfordításunk az autizmussal élő szülők tapasztalatairól szól, köztük számos pozitív tapasztalattal.
Tizenhatodik cikkfordításunk egy sokakat érintő problémáról, az autizmus és a depresszió összefüggéséről szól, melynek pontos feltárásával még adós a tudomány:
Tizenhetedik cikkfordításunk arról szól, hogyan képesek (főként a lányok és a nők) autizmusukat álcázni, és vajon érdemes-e ezt tenniük?
Tizennyolcadik cikkfordításunk a sok szülőt kétségbeejtő regresszió (visszaesés) jelenségének gyökeresen új magyarázatával foglalkozik:
Tizenkilencedik cikkfordításunk a kétféle autizmus felfogás hívei között dúló háborúról szól.
MÁSSÁG VAGY BETEGSÉG? (Írta: ALISA OPAR Megjelent: Spectrum, 2019.április 24. Ford.: Farkas János)
Huszadik cikkfordításunk az ABA terápia „kálváriáját” mutatja be képzési követelmények fellazulásának tükrében.
EGY TERÁPIA HANYATLÁSA (Írta: Emily Sohn, Megjelent: Spectrum 2020. október 28., Ford: Farkas János)
Huszonegyedik cikkfordításunk témája: mit mondhat a tudomány gyermekeink várható életútjáról?
AUTISTA GYERMEKEK JÖVŐJÉNEK FELTÉRKÉPEZÉSE ( Írta: Elisabeth Svoboda, Megjelent: Spectrum 2021. július 24. Ford.: Farkas János)
Huszonkettedik cikkfordításunk a családtagok enyhe érintettségével, az un. szélesebb spektrummal foglalkozó kutatásokról szól.
Huszonharmadik cikkfordításunk az autizmus alacsony fájdalomérzékenységét megkérdőjelező kutatásokról szól.
Huszonnegyedik cikkfordításunk ismét egy széles körben elterjedt hiedelmet kérdőjelez meg a legújabb kutatások tükrében: az autizmussal élők nem tudnak és nem is akarnak barátkozni.
Huszonötödik cikkfordításunk olyan kérdéssel foglalkozik, amit minden érintett szülő azonnal feltesz, amint gyermeke diagnózist kapott.
Huszonhatodik cikkfordításunk az autizmus sajnálatosan örökzöld témájával, a bántalmazással kapcsolatos új kutatásokkal és terápiákkal foglalkozik:
BÁNTALMAZÁS: ami tönkreteszi az autisták életét (Írta: Emily Sohn, Megjelent: Spectrum 2020. február 5., Fordította: Farkas János)
Huszonhetedik cikkfordításunk az autizmus terápiákban előforduló placebo hatással foglalkozik, amik nemcsak az autizmussal élőknél, hanem szüleiknél is jelentkezhet, félrevezetve akár a klinikusokat is:
Huszonnyolcadik cikkfordításunk a hollywood-i filmek autizmus ábrázolásának veszélyeivel foglalkozik.
Huszonkilencedik cikkfordításunk az autizmussal élők mozgásproblémái és szociális nehézségeik közötti összefüggéssel foglalkozik.
Harmincadik cikkfordításunk az autizmus tünetei és a vegetatív idegrendszer eltérő működése közötti kapcsolatról szól.
Harmincegyedik cikkfordításunk azokkal az árulkodó kommunikációs jelekkel foglalkozik, amelyekből az átlagember másodpercek alatt észreveszi a „másságot”, sőt, olykor az autizmus diagnózist is ott helyben „felállítja”.
Harminckettedik cikkfordításunk a szenzoros érzékenység zavarai és az autizmus közötti összefüggéssel foglalkozik.
Harmincharmadik cikkfordításunk ezt a körkérdést teszi fel szakembereknek és érintetteknek:
Harmincnegyedik cikkfordításunk egy sokáig elhanyagolhatónak hitt, ám nagyon is valós problémával kapcsolatos kutatásokkal foglalkozik:
Harmincötödik cikkfordításunk az autizmussal élők öregedésével együttjáró növekvő egészségi problémákról szól:
Harminchatodik cikkfordításunk egy nagyon friss (2022.április) áttekintést ad az evidencia alapú autizmus terápiák evidencia problémáiról.
Harminchetedik cikkfordításunk azzal a rejtélyes, de közismert és általános kérdéssel foglalkozik, hogy:
Harmincnyolcadik cikkfordításunk két (vagy egy?) állapot diagnosztikai nehézségeivel foglalkozik:
Harminckilencedik cikkfordításunk egy súlyos dilemma kialakulásának hátterével foglalkozik:
Negyvenedik cikkfordításunk egy régi gyógyszer autizmus kezelésére történő használatára vonatkozó új kutatási eredményekkel foglalkozik
Negyvenegyedik cikkfordításunk a repetitív viselkedések változásainak jellegzetességeivel foglalkozik:
Negyvenkettedik cikkfordításunk egy nagyon befolyásos szülő véleménycikke egy új diagnózis bevezetésének szükségességéről:
Negyvenharmadik cikkfordításunk egy közismert és megcáfoltnak hitt elmélet újjászületéséről szól:
Negyvennegyedik cikkfordításunk az egyik legnagyobb, és növekvő veszélyre hívja fel a figyelmet:
Negyvenötödik cikkfordításunk ismét a „mélyautizmus” kérdésével foglalkozik.
Negyvenhatodik cikkfordításunk ismét a „mélyautizmus” diagnózisának szükségességével foglalkozik, de ezúttal az ezt ellenzők szempontjából:
Negyvenhetedik cikkfordításunk egy viszonylag új, terjedőben lévő beavatkozás gyakorlati tapasztalataival foglalkozik:
Negyvennyolcadik cikkfordításunk egy olyan elképesztő problémára hívja fel a figyelmet, ami komolyan veszélyezteti az autizmus kutatás jövőjét.
Negyvenkilencedik cikkfordításunk az előző fordítás 2.részét tartalmazza: az érem másik oldala.
Ötvenedik cikkfordításunk az autizmus diagnózis gyorsabb megszerzésének lehetőségeivel foglalkozik:
Ötvenegyedik cikkfordításunk a magántőke bevonás ellentmondásos szerepével foglalkozik az autizmus ellátás területén
Ötvenkettedik cikkfordításunk arra keresi a választ, hogy